Energetikai kutatás a hazai lakóépületekről
Adatok a közelmúltból
A Magyar Energiahatékonysági intézet kutatása
A Magyar Energiahatékonysági Intézet hiánypótló kutatása reális képet ad hazánk lakóépületeinek energetikai helyzetéről. A helyzet elszomorító, de egyben sok lehetőséget és tanulságot tartogat. Hétköznapi lakóingatlan tulajdonosként is fontos következtetéseket lehet levonni belőle, ezért alább egy kicsit részletesebben is belemegyünk a tanulmány adataiba és következtetéseibe. A teljes tanulmányt itt töltheti le.
Nem szeretne hibázni? Olvasson tovább vagy foglaljon már most időpontot tapasztalt szaktanácsadóinknál egy személyes egyeztetésre, ahol kötelezettségek nélkül ismerheti meg 30 évnyi tapasztalat eszenciáját!
Röviden összefoglalva:
A tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson a jelenlegi energetikai helyzetről részletesen megvizsgálva a lakóingatlanok adatait. Az elmúlt évek felújításait tekintve és az új építésű lakóingatlanok adatait áttekintve megpróbál iránymutatást adni a 2050-re kitűzött energetikai vállalásunk megvalósíthatóságához.
Sajnos a kutatás eredménye, hogy bár részeredményeink vannak, de a komplex gondolkodás hiánya egyértelműen látszik a saját motivációból elkövetett és az állami támogatással megoldott energetikai fejlesztések és felújítások is során is. Ez főleg azért lehetséges, mert a németországi példától eltérően, ahol már az 1970-es évektől vannak támogatott és végig gondolt fejlesztési javaslatok és támogatások, mi a legtöbbször vakon repülünk és csak reméljük a jó eredményt. Ezzel sajnos sok esetben rosszabbat teszünk, mintha csak várnánk a megfelelő alkalmat, mert könnyen beragasztjuk magunkat az energetikailag hatékonytalan otthonainkba.
2022-ben több fronton is szembesülnünk kell a nálunk fejlettebb országokhoz képesti lemaradásunkkal az energiatakarékosság és energiahatékonyság tekintetében. Míg Németországban 1976 óta folyamatosan ösztönzik az energiatakarékos építkezést mi csak az elmúlt években kezdünk szembesülni a reális elvárásokkal. Amíg ez „csak” környezetvédelmi kérdésként jelent meg, addig félre tudtunk nézni, de ma már sok embernek az életminőségét veszélyeztethetik az emelkedő energiaárak.
De mit is jelent ez?
A környezeti hatások mellett a saját zsebünkön érezzük, hogy az épületeink nagyobb része az 1980-as évek német energetikai elvárásainak sem felelnek meg. Vagyis mi sokkal több pénzt költünk a kényelmes életkörülményeink fenntartására, mint mások.
Az országos energiafelhasználás egyharmada köthető a háztartásokhoz, aminek 72%-a fűtési céllal történik, a melegvíz előállítással együtt összesen 85% (2020-as MEKH adatok alapján).
A 2050-re kitűzött 90%-os közel nulla igényű épületek aránya még elképzelhetetlenül messze van tekintve azt, hogy a 2020-as adatok szerint a családi házak 63%-a, a társasházak 52-77%-a még egyáltalán nem, vagy csak részlegesen hőszigetelt, nem is beszélve az erősen korszerűtlen nyílászárókról és fűrési rendszerekről.
Mi a helyzet az új építésű épületekkel?
Azok biztosan sokkal jobbak? „A BB kategóriától felfelé beszélhetünk közel nulla energiaigényű épületekről, melyek esetében az éves energiaigény 100 kWh/m2/év alatti, ám ezek aránya jelenleg töredéke a többi kategóriának: 2020-ban például a közel 160 ezer elkészült tanúsítványból kevesebb mint 5% volt BB, AA vagy AA+ besorolású összesen.” A többi épület ennek az energiaszükségletnek a sokszorosából tudja csak megoldani az elvárt kényelmi fokot, ami sajnos évtizedekig szó szerint kőbe vésett érték marad, hiszen ki az, aki mondjuk 10 éven belül tervezné az újonnan épített lakhelyének az energetikai korszerűsítését?
Találja meg a legjobb megoldást családja és otthona számára már ma. Foglaljon időpontot pár kattintással szakrétő kollégáinknál!
A felújításoknál sajnos még rosszabb a helyzet!
Az évente 10-20 ezer új lakás épülése mellett további 100-130 ezer lakóépületet kellene felújítanunk, hogy elérhessük a 2050-re tervezett korszerűséget. A hírek és az utcán látottak alapján azt gondolhatnánk, hogy hiszen folyamatosan zajlanak a felújítások a panelek és a családiházak esetében is, ez nem okozhat gondot. A lényeg viszont sajnos itt is a részletekben rejlik. Bár a felújítások megfogalmazott célja az energiahatékonyság, de nem mindegy, hogy mennyire megyünk bele a kérdésbe.
Egy részleges felújítás, mondjuk egy nyílászáró csere bár nagyon vonzó 10-30% körüli megtakarítást eredményez, de ezzel szemben egy mindenre kiterjedő, mélyfelújításnak nevezett folyamat akár 60-80%-ot is jelenthetne. Ez egy egységéként kezeli az épületet és a nyílászáró cserét a szigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével együtt nézi szakemberek által megtervezve és felügyelve.
A jónak kinéző hír, hogy MEHI által végzett felmérés szerint az elmúlt 5 évben a megkérdezett tulajdonosok 57%-a végzett valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést a lakóépületén. A valóság viszont az, hogy a felújítások 76%-a csak részleges, egy-egy elemet érintő munkálat volt és mindezt energetikai tervezés nélkül tették. Az elvégzett munkák többsége pedig a leromlott állapotú épületek élhetőségének fenntartása miatt lett elvégezve, nem pedig tudatos tervezés miatt.
Például, elromlott a kazán, már nagyon rosszak voltak a nyílászárók. Ezen munkák azon felül, hogy a tervezetlenségük miatt jelentős extra problémákat is okozhatnak, például penészedés, de még az új építésű otthonokhoz képest is drasztikusabb mértékben rögzítik az elért energiahatékony(talan)sági állapotot. Hiszen egy-egy ilyen felújításra is sokan 20-30 évet spórolnak, mire rászánják magukat, akkor el tudjuk képzelni, hogy mennyi idő lesz a következő lépés elérése.
További cikkeink a témában:
Passzívházak energetikai jellemzői
A passzívház nem csak egy tündérmese vagy elérhetetlen álom. Bár nem biztos, hogy mindenkinek való, de megvalósítható és főleg megvalósítható Magyarországon is. Szakértőink segítenek a legjobb döntést meghozni ebben a témában.
Minden az energiatakarékos nyílászárókról
Eljött az energiatakarékos nyílászárók éve. Természetesen lehet szép, lehet modern, lehet fa, de egy dolog mindenképpen legyen. Tudatosan választott. Ebben segít a most megírt cikkünk, ahol természetesen nyílászárókat is ajánlunk Önnek.
Új energetikai szabályok 2023-ban
A 2022 júliusában érvénybe lépett új energetikai követelmények a most tervezett vagy már építés alatt álló lakóépületek tulajdonosai számára megkerülhetetlen kötöttségeket jelentenek. Olvasson tovább a témában bővebb információkért!
Milyen energiatakarékos nyílászárót válasszak?
Természetesen a legjobb Uw értékűt, de ehhez van egy fontos kiegészítés: A legjobb Uw értékűt azok közül, amik megfelelnek a dizájn és funkcióbéli elvárásainak a megadott költségkereten belül. De hogy konkrétumokat is mondjunk:
